Ki lehet ma Magyarországon igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő?
Az igazságügyi szakértők kompetenciájáról 2006. évben tárcarendeletet, népszerűbb nevén a Kompetencia rendeletet - 9/2006 ( II. 27. ) IM sz. rendelet  - alkotta az IM. 

Ez a jogszabály az igazságügyi szakértői munka valamennyi területén átírta az addigi szakértői kompetenciákat, a tárca szándéka szerint ésszerűsíteni és a szakmai színvonalat emelni kívánta az új szabályozással. Ez – finoman szólva – nem mindenütt sikerült.

A legnagyobb felháborodást az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértők kompetenciájának az új szabályozása okozta. Annak eredményeként a felülvizsgálatot követően csak az  okleveles építészmérnök, építőmérnök, szerkezetépítő szakon végzett okleveles építőmérnök, magasépítő üzemmérnök maradhat – illetve lehet a jövőben ingatlanforgalmi igazságügyi szakértő.

2007-ben a beérkezett jelzések és kritikák után a Kompetencia rendeletet módosította - 46/2007. (IX.27.) IRM rendelet - az IRM. Sem a rendelet, sem a módosítás nem vett azonban figyelembe egy sor olyan körülményt, amely miatt ez a rendelet ( túl azon, hogy ésszerűtlen és méltánytalan ) jogszabály, illetve álláspontunk szerint alkotmánysértő is.

A Kompetencia-rendelet ésszerű módosítása érdekében az elmúlt időszakban többek között az alábbiak történtek:

- A Pécsi Igazságügyi Szakértői Kamara Közgyűlése határozatban állást foglalt a megszerzett szakértői kompetenciák tiszteletben tartása mellett.

 - A problémáról és a vele kapcsolatos álláspontunkról számos tisztségviselőt és szervezetet több ízben tájékoztattunk és kértük segítségüket, így többek között: miniszterelnök, országgyűlés elnöke, igazságügyminiszter, minisztériumi államtitkár, dr. Kolber István államtitkár,  Országos Igazságszolgáltatási Tanács valamennyi tagja, három déldunántúli megye valamennyi országgyűlési képviselője, Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa, Gazdasági Versenyhivatal, Alkotmánybíróság.  A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Elnökségét folyamatosan tájékoztattam valamennyi, az üggyel kapcsolatos információról.

Kezdetben munkánk a megszerzett szakértői kompetenciák tiszteletben tartásának elismertetésére  koncentrált, azaz a már igazságügyi szakértők mintegy életfogytig tartó jogot kaptak volna a szakértésre – a szükséges és a többi szakértő számára is előírt tanfolyami képzések elvégzése mellett. Ettől az IRM masszívan elzárkózott, pedig azt a MISZK Elnöksége határozatban javasolta a tárca számára.   Ezt követően nem maradt más számunkra, mint a jogi út, a jogszabályi anomáliák feltárása, és azok mentén a lehetséges lépések megtétele. Ennek eredménye a képesített ingatlanvagyon-értékelők Lakástörvény alapján történő „helyzetbe hozása”.  Beadványaink az Alkotmánybíróságnál várnak elbírálásra.

Mi okozza az alapvető problémát? 

-          A tárca jogszabály szövegezői szerint 2006 évtől ingatlant csak meghatározott mérnöki végzettséggel rendelkező szakértők tudnak megfelelő színvonalon „igazságügyi szakérteni”.

-          A valóság ezzel szemben az, hogy az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértők között számos nem mérnök ( illetve nem a megjelölt négy végzettséggel rendelkező mérnök ) végzettségű igazságügyi szakértő dolgozik évek, esetenként évtizedek óta, a kirendelő bíróságok és hatóságok teljes megelégedése mellett. Semmi olyan körülmény nem következett be, ( például a bíróságok részéről tömeges igény a nem mérnök igazságügyi szakértők kizárására ) amely indokolta volna ezt a drasztikus és személyi hatásában visszamenőleges hatályú módosítást. Hozzáteszem, a bíróságok a végzett munka alapján kiválóan szelektálnak, a gyengébb szakvéleményt készítő szakértőt egyszerűen nem rendelik ki többé, függetlenül végzettségétől.   
-          Az igazságügyi ingatlanforgalmi  szakértőknek műszaki, jogi, közgazdasági ismeretekkel és megfelelő gyakorlattal kell rendelkeznie a színvonalas munkához.  Ha megvizsgáljuk, hogy az egyes témakörök milyen súllyal vesznek részt az ingatlan értékbecslő képzés legmagasabb szintű tanfolyamainak ( képesített ingatlanvagyon értékelők, EUFIM, ingatlanforgalmi szakjogász képzés stb. ) tematikájában, azt láthatjuk, hogy a műszaki kérdések aránya, súlya legalacsonyabb az előírt témák közül.      

-          Ha csak egyet is megkérdeznek, bármelyik bíró igazolhatta volna, hogy az ingatlanokkal kapcsolatos szakértői kirendeléseknek jól kialakult  gyakorlata van. Az esetek nagyobb részében nem az ingatlan műszaki állapota a kérdéses, hanem az átlagos műszaki állapotú ingatlan aktuális, vagy akár évekkel ezelőtti forgalmi értéke, az ingatlant érintő jog ( használat, haszonélvezet, szolgalmi jog stb. ) forgalmi értékre gyakorolt hatásának megítélése, bérleti jog forgalmi értéke és így tovább. Műszakilag problémás ingatlan esetében a bíróság eleve mérnök szakértőt rendel ki, aki gyakran együtt dolgozik az ingatlanforgalmi szakértővel.

-          Sem az IM sem az IRM nem folytatott megalapozó vizsgálatot a módosítás ilyen irányú szükségességéről és hatásairól. Ki kell mondanunk, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara részéről jelentkező, jelentős lobbi erővel rendelkező mérnök csoport néhány tagjának egyoldalú tájékoztatása alapján lett olyan a jogszabály amilyen. Ezt követően pedig az első elemi erejű felháborodás után bekövetkezett a szokásos apparátusi reflex, „az apparátus márpedig nem tévedhet” szindróma. Ehhez kezdetben még talán csendben segédkeztek is az előzőekben említett egyes mérnök MISZK tisztségviselők.

A következő okok miatt hibás szerintünk a Kompetencia jogszabály:

-          Megalkotására nem a Jogalkotásról szóló törvény (JAT) szabályai szerint került sor. A Gazdasági Versenyhivatal, illetve a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara véleményét egyik ízben se kérte ki a Minisztérium, holott ez a JAT szerint kötelessége lett volna. Önmagában a jogszabály alkotási folyamatban elkövetett hiba nem alkotmánysértő, azonban véleményünk szerint ez a hivatkozott esetben már nem egyszeri mulasztás, hanem jogellenes jogalkotási gyakorlat.   Ugyancsak kötelessége lett volna a megfelelő hatásvizsgálatot folytatni, információt gyűjteni. Ezzel szemben erre máig nem került sor, olyannyira nincsenek friss információi a tárcának, hogy több éve elhunyt kollégáink is szerepelnek a szakértői névjegyzékben.-          A Lakástörvény rendelkezik az egyes ingatlanértékelők értékelési kompetenciájáról. A Kompetencia rendelet a Lakástörvénnyel ellentétesen hatalmaz fel olyan végzettségű értékelőket bármilyen ingatlan értékelésére, akiket a Lakástörvény csak a saját maguk által közvetített ingatlanok értékelésére jogosít fel. A Lakástörvénnyel teljes értékelési jogosítottságot kapó képesített ingatlanvagyon-értékelők számára viszont kötelezővé teszi a mérnöki végzettség birtoklását, holott azt a Lakástörvény egyáltalán nem írja elő. A jogszabályi hierarchia alapján a tárcarendelet alkotmányba ütköző módon egyrészt tágítja másrészt szűkíti a Lakástörvény szabályozta kompetenciákat.
-          Az Alkotmány védi többek között a személyek  jóhírnevét. Álláspontunk szerint az igazságügyi szakértők jóhírnevének része igazságügyi szakértői minősítésükhöz kapcsolódó elismerő lakossági megítélés, melyet munkájuk, tapasztalatuk, tudásuk alapján érdemeltek ki. Ennek tárcarendelettel való elvétele véleményünk szerint e jóhírnév szükségtelen sérelmét jelenti.

-          Tudjuk, hogy a szerzett jogot az Alkotmány meglehetősen szűk körben védi, emiatt nem is erre hivatkoztunk, hanem az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosai által kialakított méltányos eljáráshoz való jogra. Számos, a kizárással nem érintett mérnök kolléga is kifejezte az eljárással való egyet nem értését, kifejezetten méltánytalannak nevezve azt. Tudjuk, hogy tanulni soha nem késő, valamint jó pap holtig tanul, de mérnöki diploma megszerzését előírni 50-60 éves szakértőknek, nem kevés munka mellett, úgy véljük, túlmegy az ésszerűség és a méltányosság határain. Ráadásul továbbra is állítjuk, az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői munka jelentős részében nincs szükség építőmérnöki végzettségre. Ahogy egyik több évtizede igazságügyi szakértőként dolgozó, kizárásra kerülő kollégánk megfogalmazta, akkor az évtizedek alatt készített, sok száz szakvéleménye mind kontár munka lett volna s arra alapított ítéletek mind hibásak? Ha 2006-ig nem volt kontár, mitől lett az 2006-tól? Mert egy tárcarendelet ifjú szövegezői úgy gondolják? Milyen alapon gondolták és gondolják még mindig úgy?

A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara 2007. áprilisában már eljuttatta a megszerzett kompetenciák tiszteletben tartására vonatkozó álláspontját a tárcához. A tárca soha, egyetlen szóval nem indokolta, miért nem hajlandó az amúgy közép és időskorú igazságügyi szakértők kompetenciáját tiszteletben tartani, amelyet egy félmondattal be lehetett volna emelni a rendeletbe. Annak ésszerű indoka csak két tényező lehet: 1. a nem megfelelő végzettségűnek ítélt szakértők alkalmatlanok a szakértői munkára, az általuk készített szakvélemény pedig kontár munka.  Ha ez igaz, akkor a Magyar Köztársaság bíróságai által hozott ítéletek ezrei hibásak.2. A tárca talán akaratán kívül versenykorlátozó törekvések zászlóvivőjévé vált, a GVH két ízben is megfogalmazta a jogszabállyal szemben határozott ellenvetését, melyet előkészítetlennek, átgondolatlannak és versenykorlátozónak tekint s javasolta annak módosítását. A Tárca lassan magára maradt ebben a folyamatban, a MISZK egyrészt a megszerzett kompetenciák tiszteletben tartását, másrészt döntő többséggel Tasnádi Péter úr, országgyűlési képviselő, pécsi polgármester jogszabály módosítási javaslatát támogatja. Ez a javaslat a mérnök, jogász, közgazdász képesített ingatlanvagyon-értékelők számára 10 év értékelői gyakorlattal  lehetővé tenné az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői munka folytatását, illetve ilyen végzettséggel az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői kinevezés megszerzését. A módosítás kikötné, hogy műszakilag problémás ingatlan értékelését csak megfelelő műszaki végzettséggel rendelkező mérnök szakértő végezheti.Ez a módosítás összhangba hozná Lakástörvényt a Kompetencia rendelettel, továbbá az építőmérnökökön túl csak a legképzettebb, az értékelési munka legfontosabb szakterületein végzett diplomás, hosszú idejű szakmai gyakorlattal rendelkező képesített ingatlanvagyon-értékelőknek adna lehetőséget igazságügyi szakértői munkára. Azt kijelenteni, hogy az ilyen kvalitásokkal rendelkező értékelők alkalmatlanok az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői munkára, nem csupán a Lakástörvénynek, de az igazságnak is ellentmondana. A MISZK Elnöksége 2007. 11. 23.-i  ülésén döntő többséggel az előzőekben vázolt jogszabály módosítási javaslat támogatása mellett voksolt, egyben megerősítette elkötelezettségét a már megszerzett kompetenciák tiszteletben tartása mellett.

Dr. Takács Albert miniszter úr 2007. 11. 19. napján kelt levélben tájékoztatta Tasnádi Péter képviselő urat, hogy jogszabály módosítása ügyében az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium ( mint az ingatlan-értékbecslés szakterület felett ágazati felügyeletet gyakorló szervezet )  véleményének kikérése után fogja álláspontját kialakítani.  

Magam 2007. 11. 26. napján kelt levélben foglaltam össze dr. Takács Albert miniszter úrnak az üggyel kapcsolatos álláspontunkat, kérve segítségét annak megnyugtató lezárása érdekében.

A tét nem kicsi.

A személyes érintettség ellenére alapvetően ma már nem az izgat elsősorban, hogy képesített ingatlanvagyon értékelőként, ingatlanforgalmi szakjogász -szakközgazdászként, 18 év szakmai, közel 10 év igazságügyi szakértői gyakorlattal tovább dolgozhatom-e igazságügyi szakértőként, hanem az, hogy egy minisztériumi apparátus képes-e elismerni, hogy tévedett s képes – e a hiba korrigálására? Vajon beigazolódik  - e a bon mot, mely szerint emberek és államok csak akkor cselekszenek ésszerűen, ha előtte már minden más lehetőséget kimerítettek?

Ma még nem mernék nagyobb összegben arra fogadni, hogy az első változat lesz a befutó.

Dr. Horváth Csaba

Igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő

Képesített ingatlanvagyon-értékelő

{mos_vb_discuss}