Alapszabály

A Képesített Ingatlanvagyon-értékelõk Országos Szövetsége (a továbbiakban: Szövetség) Közgyûlése a Szövetség módosított Alapszabályát a 2010. január 20. napján tartott közgyűlésen alábbiak szerint állapítja meg:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§

Az Szövetség neve és székhelye

(1) A Szövetség neve: Képesített Ingatlanvagyon-értékelõk Országos Szövetsége

A Szövetség rövid neve: KIVOSZ

(2) A Szövetség idegen nyelvû megnevezése:

Angolul: NATIONAL ORGANIZATION of CERTIFIED REAL ESTATE APPRAISALS

Rövidített neve angolul:  NOCREA

(3) A Szövetség székhelye: 1027 Budapest, Szász Károly u. 2.

(4) A Szövetség jogi személy, társadalmi szervezet.

(5) A Szövetség bélyegzõje (köriratban):  Képesített Ingatlanvagyon-értékelõk Országos Szövetsége

2.§

A Szövetség célja, feladata és tevékenysége

(1) A Szövetség célja a magyar – és nemzetközi - ingatlanpiacon az ingatlanvagyon-értékelés területén a törvényesség, különös tekintettel a minõségbiztosítás, versenytisztaság és fogyasztóvédelem érvényesülésének biztosítása, a Szövetség tagjai törvényességen alapuló érdekeinek érvényesítése.

(2) A Szövetség pártoktól független, politikai tevékenységet nem folytat, politikai szervezeteket, pártokat nem támogat.

(3) A Szövetség feladata különösen:

a) szakmai területén a minõségbiztosítást, versenytisztaságot és a fogyasztóvédelmet érintõ állami és szakmai döntések kezdeményezése, a szakmát érintő jogszabály tervezetek véleményezése, közremûködés ezek végrehajtásában;

b) javaslatok kidolgozása a szabályozás fejlesztésére, a szakmai területet érintõ kodifikációs munkában  való részvétel;

c) az ingatlanvagyon-értékelési piac figyelemmel kísérése és értékelése, javaslatok kidolgozása a hatékony és jogszerű működés segítése érdekében;

d) fórum biztosítása a vagyonértékelők tevékenységi körét érintõ kérdések megvitatására, ennek eszköze többek között a KIVOSZ honlapja, elõadások, vitaülések, konferenciák, kiállítások rendezése, szakmai tanulmányutak szervezése, publikációs tevékenység kifejtése; ezzel összefüggésben kiadói jog gyakorlása, szakkönyvtár létesítése és fenntartása, részvétel a szakemberek tudományos és gyakorlati képzésében és továbbképzésében;

e) az ingatlanvagyon-értékelést érintõ gyakorlat figyelemmel kísérése; ennek során vizsgálatok szervezése, fórum biztosítása a gyakorlat megvitatására és elemzésére, a kívánatos gyakorlat elterjesztésének ösztönzése;

f) szakmai segítségnyújtás tagjai részére, a hasznosítható szakmai tapasztalatok közreadásával, szakvéleménytár és összehasonlító adatok virtuális cseréjét, valamint a szakmai kérdések megvitatását biztosító fórum létrehozásával,  bel- és külföldi kapcsolatok  megszervezésével,

g) részvétel a tevékenységi körét érintõ  szervezetek hazai konferenciáinak elõkészítésében és szervezésében;

h) pályázatok kiírása az ingatlanvagyon-értékelés területén és ahhoz szorosan kapcsolódó témakörökben, javaslattétel kitüntetések és díjak alapítására, és adományozására;

i) a nemzetközi tapasztalatok gyûjtése és terjesztése tagjai között.

(4) A Szövetség feladatainak teljesítése során és érdekében együttmûködik az illetékes állami- és társdadalmi szervezetekkel, különösen az ingatlanszakmai szervezetekkel.

(5) A Szövetség által feladatkörében végzett tevékenység területei kiemelten a következõk:

a) minõségbiztosítás érvényesítése az ingatlanvagyon-értékelésben

b) versenytisztaság érvényesítése az ingatlanvagyon-értékelésben

c) fogyasztóvédelem biztosítása az ingatlanvagyon-értékelésben

d) az alkotó tevékenység és az alkotások hasznosításának szakmai-társadalmi eszközökkel való elõsegítése.

(6) A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

(7) A  Szövetség a gazdálkodása során elért eredményét az Alapszabályban meghatározott célok és feladatok elõsegítése érdekében használja fel.

II. NYILVÁNOSSÁG

3.§

A nyilvánosság biztosítása

(1) A Szövetség tevékenysége – tagjai előtt - nyilvános.
- A Szövetség tagjai a Szövetség ülésein jelen lehetnek,
- tanácskozási és szavazati joguk viszont csak akkor van, ha ezt az adott szervezeti egység működési szabálya vagy a szervezeti egység eseti többségi szavazása ezt biztosítja.
- A döntéshozó szervek tanácskozásairól készült jegyzőkönyveket a Szövetség Titkárságán, elõre egyeztetett idõpontban - bárki megtekintheti,
- a hozott határozatokat a Szövetség internetes honlapján – a döntés meghozatalát követő 5 munkanapon belül – közzé kell tenni, s a hatályban léte idejére, s azt követő 1 évig elérhetőségét biztosítani kell. Utána az irattározás szabályai szerint a titkárságon őrizni kell.
- A Szövetség mûködéséhez érkezett támogatásokat tartalmazó nyilvántartások is nyilvánosak ennek is a Szövetség honlapján kell elérhetőségét biztosítani a folyósítást követő 5 évig. A tagdíj nyilvántartás a rendes tagok számára nyilvános, így valamennyi tag jogosult ismerni a saját és a többi tag befizetéseinek helyzetét.
(2) A nyilvánosság biztosítása érdekében a Szövetség honlapjának „rendezvények” rovatában a Szövetség döntéshozó szerveinek minden tanácskozását, valamint a Szövetség rendezvényeit közzé kell tenni legalább a rendezvényt megelőző 24 órán belül.

(3) A Szövetség döntéshozó szerve köteles nem nyilvános ülést tartani, ha erre jogszabály kötelezi (különösen a személyes adatok védelme érdekében),
és tarthat nem nyilvános ülést, ha a döntést hozó szerv egyszerű többséggel az érintett kérelmére – jogok megóvása érdekében - ezt rendeli el.

(4) A hozott döntéseket – függetlenül attól, hogy nyilvános, vagy nem nyilvános ülésen hozták – a Szövetség honlapján közzé kell tenni.

III. TAGSÁGI VISZONY

4.§

A Szövetség tagja

(1) A Szövetség rendes tagja lehet az a magyar állampolgár – nagykorú természetes személy –, továbbá letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezõ nem magyar állampolgár, aki a  Szövetség célkitûzéseit, Alapszabályát elfogadja és rendelkezik az alábbi képesítések – vagy egyenrangú képesítés - valamelyikével:

a, az  OKJ 52 341 03 0001 54 01 illetve azzal azonos 54 3439 02 képesítéssel rendelkezõk;

b, az Ecole Superieure des Sciences Economiques et Commerciales Troisiémes Cycles Mastéres Spécialisés /ESSEC/ Párizs „Master” diplomájával rendelkezõk;

c, a Nothingeni képzésben résztvevõk diplomájával rendelkezõk.

(2) A Szövetségnek lehetnek pártoló és tiszteletbeli tagjai is. E tagok lehetnek jogi személyek, illetve jogi személyiség nélküli szervezetek is.

5.§

A Szövetség rendes tagjainak jogai és kötelezettségei

(1) A Szövetség rendes tagjainak jogai:

a) jogosultak részt venni a Szövetség szervezeteinek ülésén,

b) szavazati joggal részt vesznek az Szövetség Közgyûlésén;

c) a Szövetségben  bármilyen tisztségre megválaszthatók;

d) a Szövetség tagjai tudományos, szakmai kérdésekben függetlenek; a Szövetség ilyen ügyekben elfoglalt álláspontja õket nem köti, szakmai és tudományos kérdésekben jogosultak saját, adott esetben a Szövetség álláspontjától eltérõ állásfoglalásukat is szóban és írásban közzétenni; a tisztségviselő minden esetben, a tag akkor, ha felmerülhet annak a lehetősége, hogy véleményét a KIVOSZ álláspontjának tekintik – tartozik világossá tenni, hogy képviselt álláspontja saját magánvéleménye s nem a KIVOSZ véleménye.

f) a Szövetség megbízásából részt vehetnek hazai és nemzetközi értekezleteken, konferenciákon, kongresszusokon; a Szövetség hivatalos küldötteiként azonban kötelesek a Szövetség álláspontját képviselni;

a Szövetség által szervezett elõadásokon, konferenciákon, általában a Szövetség valamennyi rendezvényén jogosultak megjelenni, igénybe vehetik a Szövetség által nyújtott kedvezményeket;

g)  a KIVOSZ  valamely szervének törvénysértõ határozatát bármely tag - a közzétételtől számított 30 napon belül - a bíróság elõtt megtámadhatja.

(2) A Szövetség tagja köteles:

a) megtartani az Alapszabály, és az egyéb szabályzatok rendelkezéseit, továbbá a Szövetség szerveinek határozatait;

b) teljesíteni a vállalt feladatait;

c) a rendes tag ezen túl a tagdíjat határidőben megfizetni.

(3) Az a rendes tag aki a Szövetség alakulásakor taggá vált, egyben alapító tag is.

A Szövetség tiszteletbeli és pártoló tagjai

(1) A Szövetség céljainak megvalósításában kimagasló érdemeket szerzett személyek a Szövetség tiszteletbeli tagjává választhatók.

(2) A Szövetség céljainak megvalósítása érdekében támogatást nyújtó személyek a Szövetség pártoló tagjává választhatóak.

(3) A tiszteletbeli  és a pártoló tag jogai és kötelezettségei azonosak a rendes tag jogaival és kötelességeivel a jelen §. (4) pontjában foglalt eltérésekkel.

(4) A tiszteletbeli és a pártoló tag tagdíjfizetésre nem köteles, nincs szavazati és választási joga, tisztségre nem választható, javaslattételi, véleményadási joggal vehetnek részt a Szövetség testületeinek ülésein.

7.§

A tagsági viszony keletkezése és megszûnése

(1) A tagok felvétele az Elnökség egyszerű többségi határozatával történik, melynek alapja a tag tagsági viszonyával kapcsolatos kötelezettségvállaló nyilatkozata. Az Elnökség  - az indokokat is közlõ - elutasító határozata ellen, annak kézbesítésétõl számított 30 napon belül az Ellenõrzõ Bizottsághoz címzett panasznak van helye, melyet az elutasított, vagy a Szövetség tagja terjesztheti elő. Az Elnökség az Ellenőrző Bizottság javaslata alapján döntését saját maga megváltoztathatja, vagy a következő Közgyűlés hozhat megváltoztató döntést. A Közgyűlés döntése támadható meg Bíróság előtt.

(2) A Szövetségi tagság megszûnik:

a) a tag kilépésével,

b) a tag fegyelmi határozattal történõ kizárásával,

c) a tagdíjfizetés hat hónapos elmaradását követõ felszólítás után 30 napos határidõ eredménytelen eltelte alapján hozott, a tagságot megszüntetõ elnökségi határozattal,

d) a tag halálával, illetve a nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével.

(3) A tagság megszûnésének idõpontja a (2) bekezdés a) pontja esetén a kilépés bejelentésének napja, b) és c) pontja esetén a jogerõs határozat keltének napja, d) pontja esetén pedig a tag halálának, illetõleg a jogi személy tag megszûnésének napja.

A Szövetségi munka elismerése

(1) A Szövetségben végzett munka elismerését szolgálja a tiszteletbeli taggá, tiszteletbeli elnökké választás, továbbá a Szövetség szervei által hozott elismerõ határozat.

(2) A kimagasló Szövetségi munkát végzõ tagot a Szövetség jutalomban részesítheti.

(3) A kiemelkedõ Szövetségi szakmai munka megbecsülését szolgálja az Ingatlanvagyon-értékelõ Emlékérem adományozása.

IV. A SZÖVETSÉG SZERVEZETE

9.§

A Szövetség szervei

(1) A Szövetség szervei a következõk:

a) a Közgyûlés,
b) az Elnökség,
c) az Ellenõrzõ Bizottság,
d) a Fegyelmi Bizottság.

10.§

A Közgyûlés

(2) A Közgyûlésnek rendes és rendkívüli ülése lehet. A rendes Közgyûlést az elnök évenként köteles összehívni. Minden negyedik évi Közgyûlés egyben tisztújító Közgyûlés is. Az Elnökség határozata, az Ellenõrzõ Bizottság javaslata, illetve a tagság legalább 10 százalékának írásban elõterjesztett - az okot és célt is megjelölõ - indítványa alapján rendkívüli Közgyûlést kell összehívni; rendkívüli Közgyûlés összehívását a bíróság is elrendelheti.

A rendkívüli közgyűlést is az Elnök köteles összehívni az arra irányuló szabályszerű kérelem, illetve rendelkezés átvételét követő 30 napon belül. Ha nem teszi, a közgyűlést összehívhatja bármelyik tisztségviselő vagy tag, az összehívás módjának indokolása mellett.
Rendkívüli közgyűlés összehívására különös ok az is, ha a rendes közgyűlés összehívására határidőben nem került sor. A közgyűlés összehívása a tagnak küldött meghívóval történik, melyet kézbesíteni lehet postai úton, illetve részére küldött internetes levélben. A kézbesítés akkor szabályszerű, ha az a tag által megadott címre történik a kézbesítési szabályoknak megfelelően , és azzal egyidejűleg a Szövetség honlapján a „rendezvények” rovatban is kihirdetésre kerül.

(3) A Közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az Alapszabály, valamint a Szövetség Szervezeti és Mûködési Szabályzatának elfogadása, módosítása, amely rendelkezései nem lehetnek ellentétesek az Alapszabály rendelkezéseivel, esetleges ütközés esetén az Alapszabály alkalmazandó.

b) b) a Szövetség elõzõ évi Közgyûlése óta végzett tevékenységérõl és gazdálkodásáról szóló éves beszámoló az ellenõrzõ bizottsági jelentés elfogadása, valamint a következõ idõszak feladatainak a meghatározása; a tárgyévi költségvetés elfogadása, melyet a tervezett éves költségvetés legalább 10 %-át elérő kiadások esetén tételesen kell a Közgyűlés elé vinni,

c) a Szövetség elnökének, alelnökeinek az Elnökség további tagjainak, valamint az Ellenõrzõ Bizottság és a Fegyelmi Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, beszámoltatása, visszahívása és felmentése;

d) a Szövetségnek más Szövetségbe, egyesületbe történõ belépése, onnan történõ kilépése, más Szövetséggel, egyesülettel való egyesülése, valamint az Szövetség feloszlatása tárgyában hozott döntés; valamint

e)  a tagdíjak megállapítása;

f) a Szövetség vagyonának felhasználásával kapcsolatos döntések; e kérdésben a Közgyűlés felhatalmazása alapján az Elnökség is jogosult dönteni és a szükséges megállapodásokat megkötni,

g) jóváhagyja új szervezeti egységek megalakulását; meghatározza működésük kereteit,

h) tiszteletbeli elnököt választhat;

i)  dönt az Ingatlanvagyon-értékelõ Emlékérem adományozásáról;

j) megválasztja a Jelölõ Bizottságot;

k) dönt az Elnökség megpanaszolt döntéseiről.

4) A Közgyûlést általában 30, sürgõs esetben 15 napos határidõvel –  a Szövetség honlapján közzétett, továbbá a tagok nyilvántartott címére küldött - a napirendet is tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívóban utalni kell a napirend pontjaira vonatkozó írásbeli anyagra , melyet vagy a meghívóhoz mellékelni kell, vagy annak a honlapról való letölthetőségét kell biztosítani. A meghívás az Elnökség döntése alapján történhet visszaigazolt elektronikus levélben is, illetve az írásos anyagok kiküldése is történhet csak elektronikus úton, ebben az esetben legalább 8 nappal a Közgyűlés időpontja előtt az írásos anyagokat a tagok számára e-mailben fel kell adni.

(5) A Közgyûlésen a meghívó szerint napirendre tûzött kérdéseken kívül egyéb kérdések és javaslatok csak akkor tárgyalhatók, ha a Közgyûlésen megjelent, vagy képviselt tagok  egyszerû szótöbbséggel napirendre tûzik.

(6) A Közgyûlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkezõ tagoknak legalább eggyel több, mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetére a megismételt Közgyûlés idõpontját az eredeti közgyûlési meghívóban ismertetni kell azzal, hogy a változatlan napirenddel megismételt Közgyûlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Megismételt közgyűlésen csak a meghívóban közölt napirend tárgyalható.

(7) A Közgyûlés határozatait egyszerû szótöbbséggel hozza, szavazategyenlõség esetén a Közgyûlés levezetõ elnökének – aki csak tag lehet, tisztségviselő viszont nem - szavazata dönt. A (3) bekezdés a) és d) pontja szerinti kérdésekben a határozathozatalhoz a jelenlévõk kétharmadának szavazata szükséges. A szavazás általában nyílt, ha azonban a jelenlévõ tagok legalább 10 százaléka erre irányuló javaslatot terjeszt elõ, titkos szavazást kell tartani. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkos.

(8) A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján:

a) kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül; vagy

b) bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt; nem minõsül elõnynek a tagsági viszony alapján nyújtott cél szerinti juttatás.

(9) A közgyűlés úgy is határozhat, hogy döntését írásban, formális ülés tartása nélkül hozza meg. Ez esetben a hozandó döntésre írásbeli javaslatot kell készíteni, ezt a meghívó kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint kell kézbesíteni a tagoknak megjelölve, hogy arra meddig tehetnek írásbeli észrevételt. Fel kell hívni a tagok figyelmét arra, hogy az észrevételek, javaslatok alapján módosított javaslat elfogadása a szavazatok számától függetlenül megtörténik.  Az észrevételeket, szövegszerű módosítási javaslatot, döntési alternatívát  valamint a javaslattevő nyilatkozatát kézbesíteni kell – a fentiek szerint – a tagoknak azzal a felhívással, hogy meddig és mi módon kell szavazniok a javaslatról. Az ilyen szavazás eredményeként döntés akkor születik, ha valamely javaslat megkapja a leadott szavazatok  egyszerű többséget.

(9) A Szövetség Közgyûlése nyilvános, azon minden érdeklõdõ részt vehet amennyiben ez fizikailag biztosítható, azonban a Közgyûlés munkáját nem zavarhatja. A Közgyűlés levezető elnöke jogosult a munkát zavaró nem tag résztvevőt a teremből eltávolíttatni. A Közgyűlés a jelenlévő tagok egyszerű többségével megszavazhatja, hogy meghatározott napirendi pontok tárgyalásán csak a tagok vehessenek részt.

(10) A Közgyûlésrõl jegyzõkönyvet kell készíteni, amelyet a levezetõ elnök, a jegyzõkönyvvezetõ  és két hitelesítõ ír alá. A jegyzõkönyvből a döntések tartalma, idõpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzõk számaránya megállapítható kell legyen. A döntések nyilvántartásáról az elnök gondoskodik.

(11) A jegyzõkönyv és a határozatok nyilvántartása betekintésre minden tag rendelkezésére áll a Szövetség Titkárságán.

11.§

Az Elnökség

- az elnök

- alelnökök

- megválasztott tagok.

(2) Az Elnökség a Szövetség legfõbb ügyintézõ és képviseleti szerve. Az Elnökség a Közgyûlés iránymutatásának megfelelõen ellátja a Szövetség operatív testületi irányításával kapcsolatos feladatokat. Ennek során dönt minden olyan, a Szövetségi tevékenységgel kapcsolatos kérdésben, amelynek eldöntését jogszabály, vagy az Alapszabály nem utalja a Közgyûlés vagy más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség megbízatása négy évre szól.

(3) Az Elnökség hatáskörébe tartozik különösen:

a) megalkotja és elfogadja  - a Közgyûlés kizárólagos hatáskörébe utalt szabályzatokon kívül  – a  Szövetség szabályzatait

b) dönt az Alapszabály által a hatáskörébe utalt tagsági ügyekben;

c) javaslatot tesz a Közgyûlésnek az éves munkatervre és költségvetésre,

d) beszámol a Közgyûlésnek a Szövetség elõzõ naptári évben végzett tevékenységérõl,

e) a Közgyűlés által elfogadott költségvetés keretei között megköti a célok teljesítéséhez szükséges szerződéseket, ellenőrzi és igazolja azok teljesítését, gondoskodik a KIVOSZ szerződésszerű teljesítéséről. E szerződéseket az Elnökség egyszerű szótöbbséggel fogadja el, azok aláírója az elnök és egy alelnök, valamennyi szerződést az Elnök köteles a következő évi Közgyűlésnek írásban vagy elektronikus fájl formátumban bemutatni;

f) az Elnökség jogosult meghatározni a Közgyűlés által elfogadott tagdíj megfizetése feltételeit, úgymint a tagdíj megfizetésnek határideje, egyösszegű fizetés, részletekben való fizetés, fizetés módja, halasztási kérelem engedélyezése, hátralék megfizetésének módja és ütemezése, azaz a tagdíjjal kapcsolatos technikai ügyekben való döntés;

g) a KIVOSZ bankszámlája feletti rendelkezési jogot az elnök egyedül gyakorolja, illetve akadályoztatása esetén, vagy egyéb szükséges okból az Elnökség  4/5-ös szótöbbségi határozatával két alelnököt bízhat meg a bankszámla feletti rendelkezéssel;

h) képviselõt küld más társadalmi szervezetekbe;

i) eseti bizottságot bízhat meg a szükséges feladatok ellátásával;

j) tiszteletbeli, pártoló tagot választhat.

(4) Az Elnökség legalább kéthavonta tart ülést. Az ülést az elnök vagy akadályoztatása esetén bármelyik alelnök a napirendet is tartalmazó meghívóval hívja össze. A meghívót az érintettekkel közölni kell, s ahhoz mellékelni kell a napirend fontosabb pontjaira vonatkozó írásbeli anyagot is. A meghívót közzé kell tenni a Szövetség honlapján is. Az Elnökség ülése nyilvános a tagok számára.

(5) Az Elnökség határozatképes, ha az ülésén tagjainak több, mint a fele jelen van.

(6) Az Elnökség határozatait a (3) bekezdés g) pont kivételével nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel hozza. 2/3-os szótöbbséggel az Elnökség dönthet titkos szavazásról is, ekkor a döntést az elhatározott ügyekben ilyen módon hozza meg .

(7) Az Elnökség ülésérõl készült jegyzõkönyvre, a határozatok nyilvántartására, továbbá a jegyzõkönyv és a határozatok nyilvánosságára a 10. §. (10) és (11) bekezdésének rendelkezései megfelelõen irányadók.

(8) A 10. § (8) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi szabályok az Elnökség tagjaira is vonatkoznak.

(9) Az elnökség jogosult virtuális ülést is tartani, mely azt jelenti, hogy a kitűzött időben az elnökség tagjai un. konferencia kapcsolatot létesítenek egymással számítógépes hálózaton keresztül, s ilyen módon tanácskoznak, valamint hozzák meg döntéseiket. Ez esetben is szükséges az ülésről jegyzőkönyvet készíteni, s a határozatokat írásba foglalni, mely történhet az üléssel egyidejűleg - akár a chat rendszer felhasználásával. Ez esetben a nyilvánosság csak korlátozottan biztosítható, a hallgató előzetes bejelentkezése mellett. A hallgató részvétele azonban nem veszélyeztetheti az elnökség tagjainak és meghívottjainak tanácskozás-biztonságát.

12.§

Az Ellenõrzõ Bizottság

(1) Az Ellenõrzõ Bizottság elnökét és két tagját a Szövetség tagjai közül a Közgyûlés választja meg. Az Ellenõrzõ Bizottság megbízatása négy évre szól, mûködéséért a Közgyûlésnek felelõs.

(2) Az Ellenõrzõ Bizottság ellenõrzi a Szövetség alapszabályszerû mûködését, különösen a rendelkezésre álló anyagi eszközöknek a jogszabályokban, az Alapszabályban meghatározott módon, hatékonyan és célszerûen történõ felhasználását. Ellátja az Szövetség mûködésével kapcsolatosan szükséges ellenõrzési feladatokat, és dönt az Alapszabály által a hatáskörébe utalt tagsági ügyekben benyújtott panaszokról.

(3) Az Ellenõrzõ Bizottság ellenõrzi a szervezet mûködését és gazdálkodását. Ennek során a vezetõ tisztségviselõktõl jelentést, a  egyéb közreműködőktől tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet.

(4) Az Ellenõrzõ Bizottság elnöke és tagjai jogosultak bármely Szövetségi ügyintézõ-képviselõ szerv ülésein tanácskozási joggal részt venni. Az éves költségvetés elfogadása és a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló tárgyában az Elnökség csak az Ellenõrzõ Bizottság jelentésének ismeretében dönthet.

(5) Az Ellenõrzõ Bizottság munka- és ügyrendjét maga határozza meg, szükség szerint tart ülést. Kötelezõ ülést tartani az évi rendes Közgyûlést megelõzõ elnökségi ülés elõtt. Legkésõbb ezen az ellenõrzõ bizottsági ülésen napirendre kell tûzni a Szövetség tárgyévi költségvetését, elõzõ naptári évrõl szóló tevékenységi, valamint a számviteli jogszabályok szerinti beszámolót. Az ülés idõpontját úgy kell meghatározni, hogy az Ellenõrzõ Bizottság jelentése legkésõbb az elnökségi ülésre szóló meghívó közlésének idõpontjában rendelkezésre álljon.

(6) A Szövetség alkalmazottai, valamint a Szövetség vezetõ tisztségviselõi kötelesek az Ellenõrzõ Bizottság tagjai által kért felvilágosításokat, illetve jelentést legkésőbb a kérés kézhezvételét követő 15, kivételes esetben 30 napon belül megadni, a vizsgálandó anyagot rendelkezésére bocsátani, a Szövetség könyveibe, irataiba való betekintést biztosítani.

(7) Az Ellenõrzõ Bizottság üléseit annak elnöke hívja össze. A meghívót - a hely, idõpont és a napirend feltüntetésével - legkésõbb az ülést megelõzõ 10 nappal ki kell küldeni a kézbesítési szabályoknak megfelelően . Mellékelni kell a meghívóhoz a napirend fontosabb pontjaira vonatkozó írásbeli anyagot is.

(8) Az Ellenõrzõ Bizottság ülése határozatképes, ha azon az Ellenõrzõ Bizottság elnöke és legalább egy tagja jelen van. Az Ellenõrzõ Bizottság ülései nem nyilvánosak. Az Ellenõrzõ Bizottság határozatait nyílt - személyi kérdésekben titkos - egyszerû szótöbbséggel hozza.

(9) Az Ellenõrzõ Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetõ szervet (az Elnökséget, illetve a Közgyûlést) tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a Szövetség mûködése során olyan jogszabálysértés vagy a Szövetség érdekeit sértõ cselekmény, illetve mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetõ szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezetõ tisztségviselõk felelõsségének megállapítására alkalmas tény merült fel.

(10) A 10. §. (8) bekezdésében meghatározott, összeférhetetlenségi szabályok az Ellenõrzõ Bizottság elnökére és tagjaira is irányadók.

13.§

A Fegyelmi Bizottság és a fegyelmi eljárás

(1) A Fegyelmi Bizottság elnökét és két tagját az Szövetség tagjai közül a Közgyûlés választja meg. A Fegyelmi Bizottság megbízatása négy évre szól. Munkarendjét maga határozza meg.

(2) Fegyelmi vétséget követ el a Szövetségnek az a tagja, aki az Alapszabály rendelkezéseit vétkesen megszegi, önként vállalt vagy tisztségébõl folyó Szövetségi kötelezettségeit nem teljesíti, vagy a Szövetségi tagsághoz méltatlan magatartást tanúsít.

(3) A fegyelmi eljárást - titkos szavazással - az Elnökség rendeli el, lefolytatására a Fegyelmi Bizottság köteles. A fegyelmi határozat meghozatala - a Fegyelmi Bizottság szótöbbséggel hozott javaslata alapján - az Elnökség hatáskörébe tartozik.

(4) A fegyelmi büntetések a következõk:

a) írásbeli figyelmeztetés,

b) megrovás,

c) a tagot megilletõ kedvezmények meghatározott idõre - legfeljebb két évre - történõ megvonása,

d) a Szövetségi tisztségbõl való visszahívás,

e) kizárás az Szövetségbõl.

(5) A fegyelmi határozat ellen - annak kézbesítésétõl számított 15 napon belül - halasztó hatályú fellebbezésnek van helye; a fellebbezés tárgyában a Közgyûlés soron következõ ülésén, illetve az Elnökség kezdeményezése alapján elektronikus szavazás formájában dönt. A Szövetségi tisztségbõl való visszahívás és a Szövetségbõl történõ kizárás fegyelmi büntetést kiszabó elnökségi határozatot a Közgyûlés hivatalból is felülvizsgálja. A jogerős fegyelmi büntetésnek legfeljebb két hónapra a szövetség honlapján való elhelyezéséről a Fegyelmi Bizottság javaslata alapján az Elnökség határozhat.

14.§

Kézbesítési szabályok:

(1) A szövetség tagja köteles megjelölni levelezési címét, melyre kéri a hozzá intézett hivatalos iratok kézbesítését. Ez a cím elsődlegesen e-mail cím. Csak különösen indokolt esetben adhat meg a tag postai levelezési címet, ebben az esetben a kézbesítés illetve iratok fizikai kinyomtatásának költségét a tag tartozik viselni.

(2) A hivatalos irat (meghívó, értesítés, határozat, stb.) oly módon kézbesíthető a címzettnek, hogy az automatikus elfogadó nyilatkozatot tudjon visszaküldeni az irat átvételekor. Amennyiben a címzettől a kézbesítést követő 5 napon belül az elfogadó nyilatkozat nem érkezik meg, az iratot postai úton kell részére kézbesíttetni, s tisztázni kell az E-mail levelezés akadályát, s amennyiben arra lehetőség van, a hibát haladéktalanul el kell hárítani. Amennyiben az elektronikus kézbesítés a tag érdekkörében lévő okból hiúsult meg, a postai kézbesítés költségét a tag tartozik megtéríteni.

(3) Amennyiben a küldeményhez nagyobb terjedelmű iratot kellene mellékelni, akkor az effektív melléklet helyett csak utalni kell az iratban arra, hogy a szükséges mellékletek a Szövetség honlapjáról hol-hogyan tölthetők le. Ezzel egyidejűleg a letölthetőséget biztosítani is kell.

15.§

Testületi szervezetek

(1) A Szövetség Elnöksége, Ellenőrző- és Fegyelmi bizottsága,  állandó és eseti bizottsága  jogosult munkatanácskozásait virtuális ülésen teljesíteni.

(2) A virtuális ülésre is a szervezet vezetője az általános szabályok szerint írásban, vagy elektronikus üzenetben küld meghívót mellékleteivel együtt. A meghívóban egyben megjelöli a virtuális tanácskozás módját, amit szükség szerint – a tényleges tanácskozást megelőzően – ki kell próbálni.

(3) A tanácskozás technikai szabályait az adott szervezet dolgozza ki, s jóváhagyásra benyújtja az Elnökséghez. Az Elnökség technikai szabályait maga állapítja meg. E szabályokat a Szövetség honlapján közzé kell tenni, csakúgy mint az ülések idejét és módját is a „rendezvények” fül alatt.

16.§

Az Szövetség vezetõ tisztségviselõi

(1) Az Szövetség vezető tisztségviselõi: az Elnökség tagjai [11. § (1) bek.], valamint az Ellenõrzõ Bizottság elnöke [12. § (1) bek.] és Fegyelmi Bizottság elnöke [13. § (1) bek.].

(2) Az elnök a Szövetség elsõ számú vezetõ tisztségviselõje, aki egy személyben képviseli az Szövetséget. Átruházott jogkörökben, illetve akadályoztatása esetén az alelnökök helyettesítik. Az elnök aláírási joga önálló, a hiteles aláírási címpéldány szerint.

(3) Az elnök látja el a Szövetség mindennapi tevékenységének irányítását, ennek során:

a) a Szövetségi költségvetés keretei között a jogszabályoknak, Alapszabálynak, valamint megkötött szerződéseknek megfelelõen az Szövetség terhére kötelezettségeket vállalhat, illetve kifizetéseket teljesíthet.

b) dönt az olyan kérdésekben, amelyek nem tartoznak valamely Szövetségi szerv vagy más vezetõ tisztségviselõ hatáskörébe;

c) ideiglenes intézkedéseket tesz az érintett szervek ülései közötti idõszakban; ezekről ésszerű határidőn belül tájékoztatja az Elnökséget;

d) gondoskodik a Közgyûlés,  és az Elnökség ülései nyilvánosságának biztosításáról, a Szövetségi döntések nyilvántartásáról és nyilvánosságra hozataláról;

e) a Szövetségi munkavállalók felett - az Elnökségnek fenntartott hatáskörök kivételével - munkáltatói jogokat.gyakorol;

f) felel a Szövetség munkatervének és költségvetésének, valamint az Szövetség tevékenységérõl szóló és a számviteli jogszabályoknak megfelelõ költségvetési beszámoló elkészítéséért és köteles azokat az Alapszabály rendelkezéseinek megfelelõen megtartani, és megtartatni;

g) gondoskodik a médiakapcsolatokról és ellátja a sajtószóvivõi feladatkört.

(4) A Szövetség tevékenysége egyes ágainak szakmai összehangolását - az Elnökség keretei között - az alelnökök látják el.

(5) A Szövetségnek a Közgyűlés által választott alelnökei vannak.

(6) Az alelnökök feladata és felelõssége:

a) figyelemmel kísérik a szakterületüket érintõ nemzetközi és hazai jogalkotás várható és bekövetkezett fejleményeit, különös tekintettel Magyarország euro -atlanti integrációjára;

b) segítséget nyújtanak a Szövetségi munkaterv elkészítéséhez, valamint az Elnökség határozatainak a keretei között ahhoz, hogy az Alapszabály szerint mûködõ Szövetségi szervek a megfigyelt fejleményekhez igazíthassák munkaprogramjaikat,

c) hozzájárulnak a szakterületük fontosságának felismertetéséhez,

d) az Elnök javaslata és az Elnökség megbízása alapján ellátják az Elnökség által rájuk bízott feladatokat;

e) az Elnökség, illetve az Elnök felkérése alapján képviselik a szervezetet külső szervek és szervezetek előtt;

f) az Elnök akadályoztatása esetén az Elnökség által megbízott két alelnök ellátja az elnöki funkciókat.

(7) A vezetõ tisztségviselõi megbízatás a Közgyûlés által történt megválasztással és a tisztség elfogadásával keletkezik és négy évre szól. A vezető tisztségviselők tiszteletdíjat, munkadíjat, megbízási díjat nem kapnak, tevékenységüket társadalmi munkában látják el.

A vezető tisztségviselők, s mindaz aki a Szövetség érdekében a Szövetség megbízásából jár el – a költségvetési kereteken belül – felmerült indokolt költségeik megtérítését kérhetik. A költségek kifizetéséről megfelelő bizonylat – igazolás ellenében az Elnök rendelkezhet, illetve az Elnök esetleges indokolt költségtérítéséről az Elnökség határozhat szótöbbséggel, a kifizetés ez esetben két alelnök ellenjegyzésével történhet.

(9) A vezetõ tisztségviselõi megbízatás megszûnik a Szövetségi tagság megszûnésével, a lemondással, a felmentéssel, a visszahívással. A tisztség megszûnésének idõpontja felmentés és visszahívás tárgyában az erre jogosult Szövetségi szerv által hozott jogerõs határozat, lemondás esetén pedig a benyújtás napja.

(10) Nem lehet vezetõ tisztségviselõ a cselekvõképtelen személy, aki közügyektõl eltiltó ítélet hatálya alatt áll, aki az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) 8. §-ának (1) bekezdése alapján egyéb okból nem lehet társadalmi szervezet ügyintézõ és képviseleti szervének tagja.

V. A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA

17.§

A gazdálkodás szabályai

(1) A Szövetség a hatályos jogszabályoknak megfelelõen, jóváhagyott költségvetésének keretei között önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás szabályait a Etv., a mindenkor hatályos számviteli törvény, valamint az egyéb kötelezően előírt szabályok határozzák meg. A Szövetség kifizetéseit döntően elektronikus módon átutalással teljesíti. A bankszámlát az Elnök kezeli, és annak forgalmáról havonta tájékoztatást küld az Elnökségnek és az Ellenõrzõ Bizottság elnökének.

(2) A Szövetség befektetési tevékenységet nem folytat.

(3) A Szövetség bevételei tagdíjakból, adományokból, támogatásból, valamint a Szövetségi rendezvények, szakértõi tevékenység, kiadványok, az esetleges vállalkozási tevékenység bevételeibõl, illetõleg átmenetileg szabad pénzeszközeinek kamataiból keletkeznek.

(4) A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - tagdíj megfizetésén túl - a Szövetség tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19.§

(1) A Szövetséget a Fõvárosi Bíróság  veszi nyilvántartásba, mûködését a nyilvántartásba vételével kezdheti meg.

(2) A jelen Alapszabályt a Szövetség Közgyûlése 2007.március 01. napján fogadta el, módosítását pedig a Szövetség Közgyűlése 2010. január 20-án, amely ugyanezen a napon lép hatályba.

(3) A Szövetség tevékenységére az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az Etv., valamint az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.